Az új kutatás, melyet az NYU Rory Meyers College of Nursing vezetett, arra jutott, hogy kevésbé sokszínű baktérium-közösség fordul elő azoknál, akiknél depressziós tünetek mutatkoznak. A kutatás során több mint 15 000 amerikai felnőtt adatait, köztük kérdőíveket és nyálmintákat elemeztek. A nyálból vett minták génszekvenálással fedték fel a mikrobák változatosságát, és az eredmények szerint a kisebb változatosság erősebben összefüggött a depresszió jeleivel.
Az elemzés azt is feltárta, hogy az életmódbeli tényezők – mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fogápolási szokások – befolyásolják a szájflóra összetételét, és így közvetve hatnak a hangulatra is. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi eredmények nem bizonyítanak egyértelmű ok-okozati összefüggést: nem világos, hogy a baktérium-közösség változása előidézi-e a depressziót, vagy pedig a már kialakult hangulatzavarok változtatják meg a száj mikroflóráját .
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőbeni kutatások során érdemes lehet a szájflórát is bevonni a mentális egészség vizsgálatába. Ha később bebizonyosodik az irányított kapcsolat, akkor akár új diagnosztikai eszközök vagy kezelési lehetőségek is kialakulhatnak a depresszió kezelésében. Addig is ez az eredmény hozzájárul a mikrobiom–agy kapcsolat jobb megértéséhez .
A kutatók szerint a szájban található baktériumok sokfélesége izgalmas, új szempont lehet a mentális egészség vizsgálatában. Ha később sikerül pontosabban feltárni az összefüggéseket, akkor a szájflóra akár segíthet is a depresszió felismerésében vagy kezelésében. A BMC Oral Health folyóiratban megjelent tanulmány tehát új irányt mutathat abban, hogyan érthetjük meg jobban a testünkben zajló folyamatok és a lelkiállapotunk közötti kapcsolatot.
